Fáj(t) a torkom, még nem merem végképp múltidőbe tenni, de már alakul a helyzet.
Pláne, hogy tegnap a rendkívül unszimpatikus doktornőt sikerült meggyőznöm róla, hogy a neocitran, meg szopogatós gyulladáscsökkentő cukorka helyett valami RENDES, bika gyógyszert adjon, tekintve, hogy az elmúlt 30 évben legalább 60× voltam légcsőhurutos (krónikus, minden fertőzés ebben teljesedik ki nálam), miáltal az ilyen nyimnyám gyógyhatású készítmények nálam lótüdőt se érnek. Az egyetlen, ami használ, az az antibiotikum, abból is a legerősebb, minden másra csak röhögnek a bacilusaim. Ezen az eszmefuttatáson a fent említett rendkívül unszimpatikus doktornő besértődött teljesen, onnantól már végképp csak pattogva, foghegyről kommunikált velem, és minden átadni kívánt gyógyszerről megkérdezte, hogy akkor ezt most akarom? Kérem? Elviszem? Úgyis jobban tudom, mi kell nekem. Nos, bekaphatja, valóban jobban tudom, volt 30 évem megtanulni, ő meg most látott először. Amúgy ezen első találkozás örömére még vért is vettek tőlem, azt hittem, leájulok a székről, amikor az asszisztensnő tájékoztatott vérvételi szándékáról, másodszor akkor ájultam el majdnem, amikor megbökte az ujjamat (mert valami rém rossz helyen bökött szerintem, még utána is órákig fájt) harmadszor meg amikor percekig masszírozta az ujjamat, és véletlenül odanéztem, és azt láttam, hogy jóformán az egész kezem vérben úszik, ő meg egy ilyen kis kémcsőszerű izével próbálja gyűjtögetni a folydogáló véremet... na, szóval kalandos volt ez az orvoslátogatás, de végül mindenféle gyógyszereket kaptam.
Persze, pont rendkívül kínosan rosszkor csapott ki rajtam ez a betegség, mert ma halottak napja alkalmából vendégdömping volt kilátásban, de végül, szájhúzogatással ugyan, szabadnapot kaptam, hogy gyógyuljak. Igyexem, beszedtem mindent, amit végül is elhoztam az orvostól. Most már csak a biztosításomra leszek kíváncsi, mert egy vagyont fizetek havonta (nem vicc, kábé 70 ezer forintnak megfelelő svájci frank a TB-m), szóval örülnék neki, ha ezért cserébe állnák a számlát, mert egy ilyen háziorvosi 12 perc horror összegbe is kerülhet a gyógyszerekkel együtt.
Ja, és a múltkor rájöttem, hogy a laptopomon ki lehet kapcsolni a touchpad-et, és akkor nem sikerül az adott mondatot 6 sorral feljebb egy szó közepén folytatnom. Zseni vagyok, és nagyon értek a laptopokhoz, még ez a szerencse.
Most hirtelen más nem jut eszembe, szóval szokás szzerint legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :)
