A teraszon ráfagyott a hamutartóm az asztalra. Fel akartam emelni, hogy kicsit elfordítsam (a csikkel teli része helyett az üres kerüljön közelebb) és jött vele az egész műanyag asztal. Úgy hagytam.
Egyébiránt Isten éltesse az Orsolyákat nevük napján! Különösképpen azért, mert imádom őket, amiért ők viselik ezt a nevet és nem én. Pedig majdnem. Ha a Zanyukám nincs róla tökéletesen meggyőződve, hogy fia lesz és Attila, és nem éri hót váratlanul, hogy lánynak születtem, akkor ő keresztelt volna el és nem a drága jó Édesapukám, és nagy eséllyel Orsolya lettem volna. Bocsánatot kérek minden Orsolyától, de sokkal jobban örülök, hogy Krisztina lettem. A gonosz, ronda öreg néninek köszönhetően, mint már említtetem volt... illetve úgy emlékszem, említettem... de most rákerestem és nem találom... lécci, valaki, aki perfekt a blogomból, kommentelje már ide, hogy írtam-e már róla, miért lettem Krisztina, köszi.
Na most mára tényleg veszem a búcsúmat, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :)
2010.10.21. Part 2.
2010.10.21. 22:41 witch77
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://witch77.blog.hu/api/trackback/id/tr645330118
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
