A nap (de talán az évszázad) pozitív csalódása: Okosújság hasznosnak bizonyult!!! Választ adott ugyanis a gyötrő zoológiai problémámra, miszerint mi a fészkes, szájbagyűrt francért rajzanak a csigák esőben, miért kell nekik az eső???? Hát hogy ne száradjanak ki. Ilyen egyszerű. Máris könnyebb az én lelkem, köszönöm, Okosújság! Ezért a hasznos információért cserébe most nem savazom le a többi X oldal cikkeit, tanácsait, riportjait. Jajjjj, pedig olyan őrült jól esne!!!! Fracba. Na mindegy. Egyébként olyan ájulósan fáradt vagyok, hogy eddig már vagy 42× ütöttem mellé, pedig alig írtam 5 sort... rájöttem ám, hogy dehogyisnem alszom kevesebbet, mint szoktam, ugyanis aZanyukámnak délelőttös hete van, így 1/4 5-kor kell vele itthonról indulnom, hogy el tudjam vinni a dolgozójába, ehhez viszont 4 helyett már 3/4 4-kor fel kell kelnem. Sőt, 7főn még korábban mentünk, akkor 1/2 4-kor keltem. Szóval gyűjtögetem a deficiteket alvás-ügyben, ráadásul ez a tikkasztó hőség is eléggé energiavámpír-üzemmódban dzsal, tehát fittnek és üdének távolról se nevezném magam.
Na de van ám még a mai napnak híre másik is!!! Még tavaly decemberben feltűnt a színen az én Drágám engem megelőző barátnője (http://witch77.freeblog.hu/archives/2007/12/03/Hmmmm_hat_ez_isteni_volt_p/), akkor éppen azon ötlettel, hogy a Drágám nem akarna-e vele összeköltözni, mármint közös albérletbe. Én már akkor mondtam, hogy ez a tündéri leányzó "csak a szépre emlékezem" jelszóval fel akarja melegíteni azt a káposztát, ide a rozsdás bökőt. Drágám kételkedett, én tudtam, amit tudtam: a lány feldobta a labdát, várja a lecsapást. Eltelt 1-2 hónap, a labda nem csapódott le, egyszercsak sms-ben érkezett egy vicc a lánytól (nevezzük a továbbiakban az egyszerűség kedvéért B-nek), majd reakció híján másnap még egy. Mondtam a Drágámnak, hogy ez már megint kapcsolatfelvételi próbálkozás, és meglátja, ha nem fog reagálni, néhány napon belül előkerül egy "Képzeld, rólad álmodtam", vagy egy "képzeld, megtaláltam a közös fényképeinket" sms avagy telefonhívás. Drágám mélységes hitetlenkedésének adott hangot, a pasik rém értetlenek tudnak lenni néha a nők által sugárzott jelekre... végülis tévedtem, mert nem néhány nap, hanem nagyjából két hónap múlva került elő a "Képzeld megtaláltam azt a fényképet rólad, tudod..." egy telefonhívás képében. Majd hosszas, elbűvölő telefonfecsej végeztén feldobódott az immár harmadik labda, miszerint találkozniuk kéne, hogy a rendezetlen anyagi ügyeiket nyugodtan megbeszélhessék. Ez kábé 2 hete történt, Drágám pedig nem nagyon törte magát találkozó-ügyben, úgyhogy felgyorsultak a történések, ma újabb telefon érkezett B-től, melyben már egészen félreérthetetlen, agresszív labdafeladás zajlott: előszöris B informálta a Drágámat a vadonatúj céges telefonszámáról, majd felajánlotta, hogy mivel momentán éppen ingatlanügynök (is), így szívesen meglátogatná a Drágámat, hogy készítsen néhány fényképet a házukról, és segítsen eladni, végül megemlítésre került egy éppen rendkívül nedves bugyi is... hát hallod?!?!? Ez a spiné nem fog leszállni a Drágámról, amíg ő kőkeményen el nem küldi a sunyiba - vagy meg nem dugja. Azt is előre borítékolom, hogy ha mégis létrejön a B által hőn áhított találkozó a pénzügyek megbeszélése, avagy a ház eladása végett, akkor valami eszméletlen dögös szerkóban fogja magát tenni-venni, amiről bejelenti, hogy most vette (kimondva-kimondatlanul neked édes, mert készültem ám a találkozónkra) nosztalgikusan közös élményeket emleget majd és nem győz majd aranyoskodni, elbűvölősködni, csábítósdit játszani. Hát eldobom az agyam. Egyébként az elmúlt 2 hétben B már vagy háromszor szerepelt az álmaimban, azért nem kevéssé foglalkoztat, hogy ugyan miért akarja lenyúlni a pasimat?!?! Pláne mert nem kevés információval rendelkezem arról, hogy anno 3 évvel ezelőtt hogyan is érezte ő magát a kapcsolatukban, ugyanis pont a sógoromat használta lelki szemetesládának, aki aztán később elrettentésképpen mesélgetett nekem ezen panaszokból. Persze elrettentenie nem sikerült az én Drágámtól, mert én inkább kihívásként értékeltem B panaszait, hogy majd én bebizonyítom, hogy nálam másképp lesz, és nagy része másképp is lett. Mindazonáltal nem fér a fejembe ez a dolog, mert ha én szakítok egy pasival, akkor én azért szakítok, mert az a kapcsolat visszafordíthatatlanul, megmásíthatatlanul megromlott, vége van, kész, a pasit a hátam közepére se kívánom többé. Soha, egyetlenegyszer még csak eszembe se jutott, hogy egy általam elhagyott exszel akármit is újrakezdhetnék, hiszen azért szakítottam vele, mert rossz volt vele, most mitől lenne jobb???? Ráadásul a rossz emlék az utolsó, az vésődik be, és ha hébe-hóba találkozom is egy exemmel, határozottan elővesz a viszketegség, a viszolygás, a menekülhetnék, plusz bónuszban a hitetlenkedés, hogy atyaúristen, én ezzel a pasival valaha is?!?!?! És erre most jön B és félreérthetetlenül, egyértelműen a pasimat akarja, az ő exét, akivel a végén már annyira kínlódott, hogy inkább haza se járt, hogy ne kelljen találkozniuk. Hát ez nekem magas. Ja, a Drágám most sem hiszi ám el, hogy nem fogja tudni lerázni a csajt, amíg így vagy úgy, de egyértelműen színt nem vall. Mindenesetre kíváncsian várom a fejleményeket, hogy mire vetemedik még a drága B??? Például véletlenül Vácon jár és beugrik a Drágámhoz. Esetleg valami egetrengető bajba kerül, amiből csakis a Drágám mentheti ki / meg, ezért kétségbeesett, segélykérő telefonokkal bombázza majd. Netalántán véletlenül elküld a Drágámnak magáról egy aktfotót ímélben vagy smsben, minekutána rögvest postáz egy rakás hosszadalmasan sűrű elézéskérést és a "hogyan esedezhetnék hatékonyabban bocsánatodért?" kérdés valamely formáját. Tisztára szappanoperás lett a helyzet, komolyan. Mindenesetre ígérem, beszámolok a köetkező epizódról is, amint bekövetkezik. Most viszont veszem a búcsúmat és húzok az ágyamba, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :)
