Zajlik, zajlik rendesen... szóval péntekre tökéletesen kitört rajtam ez a hülye betegség és tart azóta is, pedig literszámra iszom azt az undorító echinacea cseppet. de csak a gyomrom forog tőle, boaaaa... szóval pénteken hamar elaludtam és szombat reggel mentünk a Drágámmal az Amargoba motorhitelt intézni!!! Már minden le volt beszélve, beletörődtem a kék színű motorba, beletörődtem a borítás nélküli motorba, beletörődtem mindenbe, úgy volt, hogy csak a hiteligénylést aláírni megyünk be, deeeee.... kiderült, hogy közben megérkezett az ÉN MOTOROM is: gyönyörű, dögös, fekete, 2 éves mindössze 5000 km-rel és olyan árat írtak rá, hogy csak pislogtam... kitolták nekem, ráültem, imádtam :) Gyorsan átbeszéltük még, hogy pontosan mi hogyan legyen, így aztán az árat feltornáztuk 1 millióra, hogy mindenki jól járjon, Drágám aláírt mindent, és most várjuk, hogy a bank azt mondja: oké, megvan a hitel :) Ehhez azért kellett ma még némi rohangálás, mert ugyanannál a banknál igényelünk most, ahol a Drágámnak már van motorhitele, vagyis alapvetően őt szereti ez a bank, mert 4 éve fizet nekik rendesen, épp csak az utolsó részlet volt csúszóban, de azt ma befizettem, szóval mostmár tényleg minden rendben :)
Na de szombaton még telefonon rendeltünk lángost, Drágám berohant érte a piacra, aztán mentünk hozzájuk, és onnantól kezdve a Drágámat nem is láttam, mert beleveszett a vécéfelújítási munkálatok zűrzavarába, majd mindezt folytatta vasárnap is, rajtam viszont olyan elemi erővel hatalmasodott el a betegség, hogy az ágyból sem bírtam kimászni, pedig tervben volt némi Jupátolás, de sajnos a rusnya megfázásom meghiúsította... :(
Vasárnap a nagy munkálatok (és az ezzel járó családi cirkuszok - mindenki jobban ért a dolgokhoz, mint a másik 3 :-DDD) lezajlása után 3 körül elindultunk Pestre, Pedró és Madárnorbi követtek minket az első OBI-ig, ahol megpróbáltuk beszerezni a hiányzó ezeket-azokat több-kevesebb sikerrel, aztán Drágámmal mi jöttünk hozzánk, Pedróék vissza Vácra, útközben szereztem két pizzát a Pizza Hutból, mert beteg-agyonütött állapotomban főzésre nem vállalkoztam (mondjuk nem volt egyszerű menet, mert a roppant IQ bajnok pultoslányka folyamatosan valaki másnak a pizzáit próbálta rám sózni, mígnem az a valaki más a sor végéről kiabálni kezdett, hogy ugyan, oda ne adja már nekem az ő kajáját, akkor egy ideig úgy tűnt, nincs is meg a rendelésem, végül megkerült, szóval kissé küzdelmesen jutottam a vacsoránkhoz), aztán itthon vacsoráztunk és én kidőltem aludni...
Még ma is elég ramatyul vagyok, úgyhogy nem esett jól hajnali 4-kor kelni, ráadásul metsző, jeges szél volt, plusz mindenfelé dugók, plusz elém került az összes idióta gyök2-vel közlekedő barom, szóal elegem volt, de a motorhitel rendbetétele miatt még be kellett mennem a József Attila utcába, cirka 27 perces körbeautókázás után parkolóhelyet is találtam, bankban alig 1/4 óra után befizethettem a pénzemet hurráhurrá, onnan még el kellett mennem a Nyugatihoz valami mást is befizetni, de kiderült, hogy ott nem lehet, menjek át Budára a Tölgyfa utcába, mert csak ott van pénztár, oké, boldog vagyok, át Budára, 38 perc keringés után betaláltam végre az egyirányú utcák dzsungelében a megfelelő irányból a Tölgyfa utcába, oppsz, sarkon OTP, nekem az is kell, OTP-be be, 25 perc sorban ülés után végre itt is hagyhattam néhány húszezrest jajdejó, rohanás az eredeti célhoz, pénztár, mondom: a későbbi elszámolási problémák miatt a ma aktuális, kamatokkal terhelt, levonásokkal csökkentett összeget szeretném befizetni. Pénztáros: akkor a 10 ezer forint részletet szeretné befizetni? Mondom: Drága hölgyem, ha azt szeretném befizetni, akkor bementem volna a kezemben lobogtatott csekkel az első postára és befizetem, csakhogy a postai átfutási idő miatt maguknál napi kamatok keletkeznek, és mivel ez az utolsó részlet a kölcsönből, így szeretném elkerülni a napi kamatok utólagos elszámolását, a mai nappal itt vagyok, mondja meg, mennyit fizessek be, hogy nullán legyek. Erre pénztáros: azt ő nem mondhatja meg, mert a tartozás nem az én nevemen van. Akkor nem fizethetek be? Kérdem én. Erre ő: de befizethet, csak nem mondhatom meg, mennyit. Ekkor már hisztérikusan vihogtam és megkérdeztem, hogy akkor most barkobázzunk???? Nem vette a lapot, valahogy a bankban dolgozóknak munkaköri kötelesség a humorérzék utolsó morzsáig való kiírtása, úgyhogy mondtam neki, hogy tudja mit? Akkor én most itthagyok 11 ezret és a visszajáró nagyjából 217 forinttal meg majd dolgozzanak maguk minimum négyen minimum 2 napot, és majd postázzák vissza. Hát ez egy vicc komolyan. Értem én a személyiségi jogokat, de amikor ott a csekk a kezemben, amikor minden adatát helyből köpöm a papíron szereplő adósnak, akkor miért nem lehet azt mondani, hogy 783 forint a kamat????
Na, ily módon rendberakott idegrendszerrel még bementem a központba elszámolni, és az már csak hab a tortán, hogy a Drágámnak ma 1/2 7-re kellett reggel bemennie, így a Zanyukámnak is, őt viszont ilyenformán 1/2 11-kor kellett volna a melóból elhoznom, de felhívtam, hogy ez kizárt dolog,valahogy jusson haza, mert 1 óra előtt nem érnék oda érte, mondta, hogy oké, de akkor vegyek neki cigit a kúton, mondtam jó, meg is álltam hazafelé a kúton, ott meg közölték velem, hogy zárva vannak, 1/2 óra múlva nyitnak... hadd ne mondjam, fel tudtam volna gyújtani az egész tetves mocskos benzinkutat, pláne, hogy ezt rendszerint hajnal 1/2 5-kor is megpróbálják eljátszani velem, megvárják, hogy tankoljak, aztán közlik, hogy várjak 1/4 órát... egyszer emiatt megrugdostam az üvegajtajukat, ezért beengedtek és akkor elmagyaráztam nekik, hogy nem jókedvemből jövök hajnal 1/2 5-kor tankolni, hanem mert most megyek dolgozni és nem tudok 5 percet se várni, ugyanis időre megyek. Azóta mondjuk nem tankolok ott hajnalonta, mostantól cigit se veszek ott, az tuti. Csak az a baj, hogy egyetlen más benzinkút se esik útba... mindegy, ma is el kellett mennem a távolabbi kúthoz, de addigra már mindenkit meg tudtam volna ölni, aki csak az utcára merészkedett...
Nagy nehezen hazaértem, kávéztam, ettem, nekiestem két szekrénynek, bedobozoltam - kiselejteztem a cuccokat, bedobtam a vacsorát a sütőbe, aztán fürödtem, hajat mostam, és most itt puffogva várom a Drágámat haza, akinek kretén exfőnököm már megint programot csinált: székeket pakoltat vele a Lurdyban este 6-kor, miközben már reggel 1/2 7-kor bent volt egy idióta fejtágtítás miatt... na hagyjuk is...
Viszont sikerült rávennem a Drágámat, hogy fesse át nekem az új lakásban a rettenetes orvosirendelő-zöld szobámat!!!! :) Igaz, irtózik a sárgától, de a kedvemért kifesti majd, csak a festéket kell megvennem :) Mindazonáltal én nem ragaszkodom feltétlenül a sárgához, éppen csak nem vagyok képes másik színt találni, ami nem rikító, hanem semleges, meleg, világos, vidám szín és megy a sárga kanapémhoz és a világos- és sötétbarna színű szekrényekhez. Mindenesetre ha valakinek van színötlete, annak megköszönném, ha tanáccsal szolgálna! :) Ja, a barackszín ki van lőve, évek óta ebben a színben pompázik a fürdőnk és vécénk és még az erkélyünk is és már meguntam... :-sss
Na, viszont mára veszem a búcsúmat, eleget kopogtattam már itt, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :)
