Végre eljött ez a szerda, a 4 napos 7vége kezdete, és ez hihetetlen jó érzés most nekem... bár momentán baromira fel vagyok bolydulva épp, mert szokásosan hatféle dolgot kéne csinálnom egyszerre, hogy 1/2 6-ra, mire a Drágám jön értem, teljesen elkészüljek, de most leestem ide a gép elé és pihenésképpen írok egy kicsit. Úgyis csomó dolgot csináltam már ma: dolgoztam, elszámoltam, postán voltam, fizikoterápián voltam, szoliban voltam, fürödtem, hajat mostam meg egyéb fürdőszobai tevékenységeket végezetem (szokásos véráldozatomat meghoztam a szőrtelenség oltárán), úgyhogy most igenis jár nekem egy kis nyugis ücsörgés. Hozok egy kávét is hozzá.
Na, kávé megvan, szuper :) Szóval tegnap este a Drágám még meglátogatott hazafelé mentében, vételeztem néhány ölelés- és pusziegységet, de természetesen keveselltem az adagot, szerencsére most lesz 4 napom, hogy kiadósan feltöltsem a raktáramat :)
Viszont a tegnapi beszámolóból kifelejtettem, hogy az egyik címemen egy balf@sz nő nekitolatott az autómnak... bakker, akkora hely volt előtte, hogy egy Boeing landolhatott volna, erre tolt egy rükvercet és csatt a parkoló autóm eleje... én már a cím kapujában álltam, visszafordultam, nő kiszáll, jól konzervált ötvenes, szemüvegben, kosztümben, illatfelhőben, rám néz és tétován megkérdi: jesszus, mit csináltam? Megnéztem, és mondtam neki, hogy az én autómmal hál'Istennek nem sokat, de az övé elég sz@rul néz ki... aztán otthagytam sopánkodni, elvégre én rohanok :))) Szerencsére nálam tényleg semmi nem látszott, az eleve eléggé megviselt állapotú rendszámtáblámon horpasztott még egy kicsit, de az ő szép meggypiros autójának a színrefújt lökhárítóján szépen ottmaradt a rendszámomról a betűk fekete festéke. Hát, így járt.
Na meg tegnap este a Drágámmal még hosszas telefoneszmecserét folytattam, minek során felvetődött a kérdés, hogy mi bajom is van nekem tulajdonképpen Balogh Bélával és az ő "világomban minden rendben van", "ellazultam, tökéletes harmóniában és boldogságban lebegek" stb CD-jével... és én elgondolkodtam, hogy tényleg, mi bajom is van vele, miért kelt bennem irtózást ez az erőltetetten behízelgő mély hang, a relaxálást célzó monoton, halk beszéd, és a köznyelvben véletlenül elő nem forduló mondatok. Nos, azt hiszem rájöttem: mert manipulálni próbál! A tudatalattimba próbál beférkőzni, és azon keresztül megváltoztatni engem, rávenni valamire, és én ettől egyszerűen rosszul vagyok, azonnal bezárul az agyam, és csak a feszültség, az ingerültség növekszik bennem minden alkalommal, amikor ez a CD megszólal (vagy bármi más hasonló). És hiába tudom, hogy ezt be kellene engednem, mert ez nekem jót akar, és tényleg jó is lenne nekem, ha el tudnám engedni magam és be tudnám engedni ezt a dolgot, egyszerűen nem megy. Valószínűleg azért, mert a manipulálást rendkívül aljas dolognak tartom, az életben is mindig észreveszem, ha manipulálni próbálnak, akár jó, akár rossz irányban. Van, aki ezt élvezi (Pedróval például már beszélgettünk erről egyszer, ő a manipuláció nagymestere és még élvezi is), de én egy aljas átverésnek, becsapásnak, behúzásnak érzem ezt a dolgot. Persze a másik fele ennek az, hogy aki hagyja magát manipulálni, az meg is érdemli, hogy megtegyék vele, ha nem veszi észre, hogy most épp hülyét csinálnak belőle. Aki meg mesterien tud manipulálni, az bizonyára elszáll attól az érzéstől, hogy hatalma van mások felett. Oké, elfogadom, biztosan szuper lehet, csak engem hagyjanak ki belőle, mert én ettől hányok. Én sem próbálkozom soha senkivel, nem trükközök, nem ravaszkodok, nem aljaskodok. Nem próbálok meg fondorlatos módon rávenni embereket arra, hogy azt csinálják, azt akarják, amit valójában nem is akarnak. Szerintem ez nagyon mocsok dolog. És nem állítom, hogy igazam van, egyszerűen csak én ilyen vagyok, így érzek. Nyilván a manipuláció is lehet kisebb horderejű, kisebb jelentőségű, bizonyos dolgokban én is hagyom magam manipulálni, igen, de közben végig TUDOM, hogy mi történik. És ez a nem mindegy. Hogy eldönthetem-e, hogy hagyom magam, vagy sem. A hajszőkítésben például hagytam magam :) A Drágám meg van vadulva a szőke nőkért, ha rajta múlna, minden nő szőke lenne, és ez a téma annyiszor elő-előkerült, hogy végül úgy döntöttem: oké, engedek az "erőszaknak", és lecserélem a mindörökkön vörös hajamat szőkére. De én döntöttem úgy, hogy oké, legyen, eleget teszek a ki nem mondott kérésnek, hagyom magam manipulálni és szőke leszek.
Na jó, erről azt hiszem, eleget értekeztem mára :) Viszont a hajamnak igen sürgősen meg kellene száradnia, mert 1/4 5-re kell mennem körmöshöz... meg pakolnom is kellene, igazán kitalálhatná már valaki az önjáró ruhákat... rémesen fáradt vagyok, meg éhes is, de még egy szendvicset gyártani sincs energiám... de legalább feldob a tudat, hogy megyek a Drágámhoz és 4 szuperklassz napot együtt leszünk és tervben van egy társasjáték-party is (ami a múltkor elmaradt), és nagyon rám fog férni a lazítás :)
És ezennel veszem a búcsúmat, minimum jövő 7főig, addig is legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :)
