Azt hiszem, jól vagyunk. Senki a világon nem bízott benne, hogy Rocker meg tud változni - én sem. De eddig jól halad, elképesztően büszke vagyok rá. Belátta, észrevette végre, hogy jobb a valóságban ÉLNI, mint az alkohol homályos ködjébe menekülve a semmiben lebegni. Megmentettem egy alkoholistát???? Lehet, hogy szentté fognak avatni :DDD
És most jó nekünk együtt, dicsérnek is minket, hogy jól nézünk ki, szépek vagyunk. Szombaton koncert volt, két ember is megkérdezte tőlem, hogy mi van velem, fogytam? Pedig híztam, nem keveset, mióta hazajöttem, szerintem csak a boldogság látszik rajtam :) Azt is vagy hárman megkérdezték, hogy mi van a pasimmal, mert ilyennek még sosem látták, ennyire jól 20 éve nem nézett ki. Szerintem ő is boldog. :) És most, hogy végre úgy tűnik, megvívtuk a harcokat, vége a háborúnak, kaptam egy telefont, hogy 1 héttel korábban kellene Svájcban kezdenem, ami azt jelenti, hogy mához 3 hétre vagyok itthon utoljára - október közepéig bezárólag. Megint beindult a szívmegszakadós időszak... decemberben szinte könnyen mentem, akkor épp nem voltunk túl jó passzban... most, utólag derült ki, hogy Rocker is kétségekkel küzdött, a szakításon járt az esze, ahogyan nekem is. Poklos hétvégéink voltak akkoriban, feszültek, idegesek voltunk. Aztán jót tett a 3 külön töltött hónap, egymástól távol nyugodtan végig tudtuk gondolni a dolgainkat, kiderült, hogy hiányzunk egymásnak, akarjuk egymást. Most nem esik jól elmennem, nagyon nem. Végre, közel egy év után igazán kapcsolattá vált ez az izé köztünk, mindketten teszünk érte, jó nekünk együtt. Kicsit tartok tőle, MOST mit fog hozni majd ez a 3 külön töltött hónap.
Ellenben a szombati buli jó hosszúra sikeredett. Természetesen a korán záró Gitárpontból továbbmentünk a Route-ba, ahol reggel 1/4 6-ig tartóan sikerült olyan szinten szétcsapni magunkat, hogy még most sem vagyok teljesen 100%-os. Viszont érdekes embereket ismertem meg a hátsó, titkos szobában, ahol privát buli zajlott, és mi VIP vendégekké avanzsálva meghívót kaptunk. Ennek következménye egy nagyon csúnya vasárnap lett, néhány óra zaklatott, kicsit sem pihentető alvással, totális másnappal, lehánynám a világot feelinggel, pedig próbáltuk a kutyaharapást szőrivel (borral) gyógyítani, de nem túl sok eredménnyel. És most igazából Rockert sajnálom nagyon, mert nekem sikerült közel délig aludni, de ő 7-kor dolgozni ment, írt is már, hogy nincs túl jól... hát, ezt elhiszem neki :D
Na, ezek voltak a rövid hírek, most búcsúzom, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek! :)
