Rájöttem, hogy könnyebb 2000 db hiperaktív üzemmódban rohangáló vízipókot puszta kézzel elkapni, mint hajnal 2 tájt egy totál bekarmolt rockzenekart összefogdosni és elérni, hogy mindannyian egyidejűleg az autóban üljenek, hogy végre elindulhassunk haza... azzal kezdődött a baj, hogy a Svéd lelépett a hajnalban kelő asszonyával.. vagy inkább azzal, hogy Csüszi rokonai is eljöttek a koncertre és a ritkán viszontlátás örömére a gitárosok gyöngyét úgy leitatták, hogy csoda, hogy állni bírt a lábán. Meg az is baj volt, hogy az énekelő Ferenc a gázsiért cserébe extra ráadást is ígért a szervezőnek. Meg hogy hajnali 1/4 2 volt már. Meg hogy a tulaj számolatlanul küldte a zenekarnak a söröket. Mindezen körülmények szerencsétlen összejátszása folytán alakulhatott ki az a helyzet, amelyben díszes társaságunk a következőképpen festett:
- a Ferenc füles bundás sapkával a fején, arcán kétségbeesett rettegéssel, betegségtől és énekeléstől rekedt suttogó hangon exkuzálja magát az elmaradt folytatás miatt a moslék részeg, üveges csirkeszemekkel bámuló gardróbszekrény méretű tulajnak
- Csüszi békésen alszik a karjaira borulva egy asztalon
- én, a sofőr, tökjózanul, a frissen diagnosztizált nyaki gerincsérvem fájdalmaiba belekábulva apatikusan ülök egy széken
- a rendkívül részeg Ádika és kissé jobb állapotban levő Rocker pedig ezalatt próbálja Csüszi gitárját a tokba helyezni (mely mutatvány inkább arra hajazott, mintha nem tudnák eldönteni, hogy a gitár, a gitártok és a madzagok segítségével egy sűrű hajladozásokkal és sasszékkal tarkított balettelőadásra, avagy egy erotikus elemekkel kombinált szumóbemutatóra készülnek-e)
Igazából a rosszabbik része ezután következett, amikor a remek állapotban levő zenekar megpróbálta kihordani a motyóját, majd a kamionrakománnyi cuccot saját magukkal együtt beapplikálni a kocsimba... első körben Rocker hatalmas lendülettel hasra esett a füvön a Csüszi hűtőláda méretű 40 kilós erősítőjének a cipelése közben... Ádika idült vigyorral az arcán a földön húzta maga után a basszusgitárját, a másik kezében óvodás-módra lengette a cintányérokat... Ferenc egyik kezében trombitával a frissen felvert delíriumos Csüszit vezette-cipelte a kocsihoz... Rocker második körben kihordta a dobverőit és a lábgépét, Ferenc meg Ádika kisebb hűtőládára hajazó erősítőjét... mindezt felhalmozták a Swift mellett, mondanom sem kell, hogy a rakás máris nagyobb volt, mint az autó maga, és még ott voltunk hozzá öten... Rocker és Ferenc, mint a két legkevésbé terhelt, elkezdték betetriszezni a lomokat az autóba, izzadtak, káromkodtak, és kicsit sem segített a helyzeten, hogy Csüszi ezalatt önfeledten focizni kezdett a pergődobbal, miközben kásás hangon vég nélkül a kabátját követelte, mint egy megakadt lemezjátszó... a két hűtőláda-szerű erősítő nagy nehezen bekerült a csomagtartóba, csak a sarka lógott ki, de a két agytröszt pakoló ember azért megpróbálta lecsapni a fedelet, mivel elsőre nem ment, hát még vagy négyszer, én visítottam, hogy berobban a hátsó szélvédőm, hagyják abba, jó az nyitva is, Ádika a füvön ülve röhögött, Csüszi pedig ezt a pillanatot találta a legmegfelelőbbnek arra, hogy bemutassa, milyen ügyes futva pisilésben, miközben még célozni is tud - bár a becélzottak ordítva méltatlankodtak és rutinosan elugráltak előle... ő viszont rohanvást üldözte őket azt ordítozva, hogy "Végetek rüszük! Most lelövök mindenkit a ge**beeee!!!" - vagy valami hasonlót... No, nagy nehezen túléltük ezt az intermezzót, Rocker behajtogatta magát az első ülésre, kezében egy sörrel, ölében a pergővel és egy gitárral, Ferenc végre beült hátra, de ekkor Csüszinek megint eszébe jutott a kabátja, meg hogy jó ötlet lenne még inni valamit és elindult visszafelé… egy emberként ordítottunk utána, majd Rocker kibogozta magát a Laokon-csoport-szerű csomaghalmazból, utána rohant, visszahozta, behajtogatta a hátsó ülésre. Már csak Ádikának és még egy gitárnak kellett volna bekerülnie a hátsó ülésre, Csüszi azonban jó ötletnek találta folyton becsapni az orra előtt az ajtót, mialatt rocker hátrafordulva az erősítők közé ékelődött Ferencet itatta a sörösüvegből – meg a hajamat, a vállamat és a szőnyeget… nagyjából mindannyian folyamatosan ordítottunk, én, hogy ne locsoljon már rám több sört; Rocker, hogy igyál vazze, igyál; Ferenc, hogy megfulladok, bakker; Csüszi, hogy na most szállj be, gané; Ádika, hogy nyisd már ki azt a rohadt ajtót, a qrva anyádat, miközben egy gitárral tántorgott a kidudorodásig tömött kocsi mellett, aminek a jobb hátsó ajtaja hol kinyílt, hol bevágódott, szép látványosság lehettünk, na. Mire elindultunk, én már totál sokkos voltam, az volt a szerencse, hogy Csüszi szinte azonnal elaludt, így viszonylag nyugalomban sikerült hazaérnünk...
Egyébként Rocker a koncerten elnyerte a Radiátor becenevet, bár a feje ígéretesen gyógyul, elméletileg éppen most szedik ki a varratait, remélhetőleg minden rendben lesz vele. Nekem iszonyatosan fáj a legújabb sérvem, marékszámra szedem a fájdalomcsillapítókat, hogy legalább aludni tudjak, és kezdem összeszedni az intéznivalókat a következő 1 hónapra, mert aztán 3 hónapig nem leszek megint.
Na, eleget pötyögtem mára, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :)
