A Zanyukám irtó ügyes: az előbb kicserélte az étkezőben a csillárt (vagy lámpát, vagy ahogy tetszik, szóval azt a világítóalkalmatosságot, ami a plafonból lóg lefelé). Tök büszke vagyok rá. A redőnyét is átfűzte a múltkor, amikor elszakadt a gurtnija. Még a Drágám is csak pislogott, hogy nahát, ezt hogy tudta megcsinálni. Szóval tök klassz Anyukám van ám.
Én viszont már kora hajnalban átestem egy próbainfarktuson egy hülye fehér macskának köszönhetően. Na de ez ott kezdődött, hogy a Drágámmal a hosszú 7végén minden szabad percünkben X-Aktákat néztünk, és volt egy olyan rész, amit nekem nem lett volna szabad megnéznem... egy fehér husky-forma vérengző kutyáról szólt, aki tulajdonképpen ember volt, de amikor akart, át tudott változni, és kutyaformában vörösen izzott a szeme, véres volt a pofája és mindig morgott és +támadott és leölt egy csomó embert és egyáltalán az egész film irtó félelmetesen volt megcsinálva, folyton éjszaka volt meg köd és/vagy eső, és akkor ott osont az a parázslószemű kutya, szóval nem kellett volna megnéznem. De már késő, megnéztem, és azóta a sötét lakásban is 200-as pulzussal megyek ki a konyhába, amikor meg indulok dolgozni, folyton a hátam mögé nézegetek a kertben, hogy nem jön-e éppen utánam az a vérengző dög. Ma is eléggé zaklatott lelkiállapotban voltam már, mire a kapuig elértem, de úgy gondoltam, megúsztam, ma se támadott rám a rémkutya, úgyhogy elkezdtem kihúzgálni a kukákat. Na de amikor az elsőt megmozdítottam, fújva-prüszkölve-nyávogva kiugrott mögüle az említett fehér macska (ugyan milyen más színű lehetett volna?!?!?), én meg azt hittem, menten összeesek vazze... ha akkor van a kezemben egy pisztoly, habozás nélkül lelövöm, az tuti...
Na de ma arra is rájöttem, hogy a csigák problémamegoldó képessége nagyjából nulla. Ugyanis hajnalban szakadt az eső (ez mostmár nehezen hihető a szikrázó napsütésben és 25 fokban), ettől pedig rajzottak a csigák. Egész reggel szlalomban szaladgáltam, hogy ne tapossam szét a minden talpalatnyi helyet elborító csigagarmadát. Aztán míg felcsöngettem egy helyre és vártam, hogy kaput nyissanak, láttam két csigát, akik összeütköztek vazze! Komolyan, olyan rohadt nagy ez a bolygó, olyan kicsik a csigák és olyan irtó lassan közlekednek, de bakker, ezek mégis képesek voltak összeütközni! Ezek után ácsorogtak ott egymásra merőlegesen, meg nem mozdultak, az egyik csiga feje benne oldalról a másik csiga házában. Majd az oldalról érkezett csiga halálkomolyan nekiállt átmászni a másikon vazze, hogy majd akkor ő azon keresztül megy tovább!!! Levontam a következtetést: a csigák rém buta állatok. Arról viszont gőzöm sincs, hogy miért gerjednek ennyire az esőre?!? Biztosan műveletlen vagyok és bunkó, de sejtelmem sincs, hogy mire kell nekik az eső. Vagy például a gilisztáknak mire kell az eső? Lécci, ha valaki professzor az ilyen zoológiai problémákban, ossza már meg velem a tudását, mert nem halhatok úgy meg, hogy ne tudjam, miért rajzanak a csigák (és a giliszták) esőben! Köszönöm.
Egyébként nekem most takarítanom kellene, ugyanis holnap jön a Drágám és irtó háklis ám a koszra, főleg a macskaszőrre (arra mondjuk én is). Épp a múltkor beszéltük meg, hogy mennyire nem vagyunk egyformák (pozitívabban szólva milyen jól kiegészítjük egymást hehe), engem ugyanis halálosan bosszant a rendetlenség, mániákusan pakolászok el mindent magam után (hogy ne egyszerre, kampányszerűen kelljen órákon át rendet rakni majd), mert olyan jól esik szétnézni úgy a szobában-lakásban, hogy szép rend van és nem bosszant folyamatosan a "rendetkellraknom" gondolat, nem frusztrál a még elvégzésre váró feladat, hanem nyugodtan ülhetek a fenekemen, ugyanakkor némi porcicával, poros polcokkal, pucolásért kiabáló ablakokkal azért egészen jól elvagyok (na jó, csak egy darabig, de azért elég magas a tűrőképességem). A Drágám viszont pont ellenkezőleg, kiválóan elvan a rendetlenségben, nem zavarja, ha tele van az egész asztal + az összes polc "átmenetileg" éppen lerakott kacatokkal, viszont legyen tisztaság, az ablakon ki lehessen látni és pormentes legyen a tévéképernyő. Szóval ma neki kell állnom takarítani. Pedig rohadtul utálom ám, valószínűleg ezért fejlesztettem ki a magas kosztűrő képességet. De muszáj lesz elkezdenem, akkor előbb végzek. Fúj, de utálom... Viszont gyönyörű rend van :)))
Na, most viszont veszem a búcsúmat, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :)
