Krisztike

Mit láttam ma?!?! A Kozma utcai börtönnél lekanyarodva beleszaladtam kisebbségi apuka szabadulási ünnepségébe, hát nem volt gyenge… legalább 16 autóval vagy 50 rokon karonülőtől a 90 évesig tolongott a járdán-úttesten, énekeltek, táncoltak, a férfiak könnyes szemmel ölelgették a frissen szabadultat, az meg meghatódva, szintén könnyes szemmel nézegette a népes pereputtyot, a nők hangos zokogókórust alakítottak, a gyerekek körbe-körbe rohangáltak,  igaz, csak néhány másodpercre láttam őket, de épp elég volt belőle… nem bírom az ilyen harsány, a mi kultúránktól véridegen megnyilvánulásaikat…

Na de hagyjuk is ezt, a lényeg, hogy péntek van, vagyis itt a 7vége és én este megyek a Drágámhoz és most jól érzem magam :) Igaz, szokás szerint rém fáradt vagyok, de szerintem megint beiktatok majd hosszas alvásokat a 7végébe :) Öcsikém ma Debrecenből haza sem jön, mert Berekfürdőn 7végézik a haverjaival, Anyukámat is sikerült már leráznom, merthogy hazahoztam ugyan, de aztán nemrég el is tűzött vásárolni, aztán vissza kretén exfőnökömékhez, úgyhogy újfent élvezhetem az egyedüllétet és a nyugalmat. Ráadásul az utált, péntek délutáni renoválásomon is túl vagyok már, már össze is pakoltam, egyedül a sminkelés maradt hátra, de azt az indulás előtti utolsó pillanatban szoktam kivitelezni, mert nem mindig sikerül vigyáznom rá, és így legalább addig biztosan rendben van, míg a Drágám ideér értem… :)

Ja, tegnap elfelejtettem írni, hogy a fríblogba való belépésemkor láttam a felhívást, hogy a fríblog közvélemény kutat ás és szívesen vennék, ha válaszaimmal segíteném őket, blabla… gondoltam, miért ne? Legalább jelezhetem a gondjaimat, miszerint 1.0-ás Júzerként nem érzékelem túlzottan felhasználóbarátnak a rendszert… aztán hamar szembesültem azzal, hogy a közvéleménykutinak halvány segéd köze nincs a fríbloghoz, ellenben tartalmaz vagy 100 kérdést, amiből minden tizedik úgy szól, hogy „az alábbi weboldalak közül melyeket látogatta az elmúlt egy hónapban?”, és válaszlehetőségekként felsorolnak 15 olyan oldalt, amit nem, hogy nem látogattam az elmúlt egy hónapban, de még csak nem is hallottam róluk… alig egy-kettő volt ismerős tényleg, de azokat sem látogattam még soha életemben… szóval rá kellett döbbennem, hogy valószínűleg nem én leszek a reprezentatív minta ennél a kutatásnál. Sem. Merthogy más kutatásokban sem szoktam az lenni. Imádom például, amikor a vásárlási szokásaimról próbálnak érdeklődni. Hát bakker, nincsenek vásárlási szokásaim, mivel vásárolni sem szoktam. Csak a kisközértben cigit meg rágót, amikor beviszem az ebédet. Egyszerűen utálok vásárolni, és bizonyára 100 nőből 99 megszállottan imád soppingolni, de akkor én vagyok az az egy, a századik. Aztán jönnek még a tévézési szokásaimmal. Na vazze. Én nem tévézek. De, persze, van tévém, hogy legyen miről port törölgetni. De a manapság iperi mennyiségben ömlesztett, nívótlan, primitív műsorok valahogy nem érdekelnek. Nem mondom, van egy-két műsor, amit szívesen megnéznék, de általában azok is kimaradnak ezért-azért, és százszor inkább leülök egy jó könyvvel, mint hogy a tévével bámultassam magam. Aztán van még a mi a véleményem a napi politikáról című pont… hát… nem követem a napi politikát, nem érdekel. Mi a fenének kövessem azt az unalmas, primitív szardobálást, amit nálunk politikának hívnak???? Egyik párt, egyik képviselő sem azt nézi, hogy az embereknek jobb legyen, hanem hogy a másiknak ne legyen igaza. És ha már itt tartunk, nem, választani sem szoktam elmenni. És méghozzá azért nem, mert egy mélységesen demagóg átverésnek tartom a választásokat. Ígérnek a pártok fűt-fát, amelyik szebbet, jobbat, többet ígér, azt megválasztják, de hogy aztán az a párt 4 évig mit csinál, abba már úgysincs beleszólása a népnek. Akkor meg minek az egész cirkusz? Ígéretekkel tele van a padlás, ha számonkérni nem lehet, akkor nem mindegy, ki ül ott fenn??? Úgyis mindegyik azt csinál, amit akar. Na meg nagy kedvencem még a nyaralási szokásaim témakör. Hát én úgy szoktam nyaralni, hogy megkeresem a Balatonon a legolcsóbb nyaralási lehetőséget, valahogy kiszorítom a minimális költségekre szükséges lóvét, aztán igyexem jól érezni magam. Anyád.

Na, inkább hagyjuk ezt a közvéleménykutatós témát is, mert csak felhúzom magam…

Ellenben fázom, hideg van. Ma is. És nem kicsit. És tegnap még tiszta szerencsés voltam, mert délután megfürödtem (jó nagy kád forró vízben, ahogy szoktam), merthogy szegény öcsikémnek, amikor 6 óra körül hazaért, már nem volt meleg víz. Már megint. Épp, hogy langyoska volt csak a víz, úgyhogy szegénykém a betervezett fürdés helyett csak egy 1,5 perceset zuhanyozott, így is vacogva jött ki a fürdőből. Valahogy kezdem már soknak érezni ezt a sok melegvízkimaradást nálunk felé…

Viszont a családi szappanopera úabb fejezetére tettem szert: úgy néz ki, öcsém végleg szakított az ostobácska nőjével!!!! Illetve a nő végre felismerte, hogy ezért a kapcsolatért leginkább ő kapálózik, öcsikém meg csak úgy van és egyre jobban kínlódik, úgyhogy Évike feladta. Már vagy 1,5 hete fel sem hívta öcsémet, aki viszont fellélegzett. Persze, ez a lehető leggázosabb módja a szakításnak szerintem, hogy úgy hagyjuk elaludni a dolgot, majd csak észreveszi a másik, hogy nem kéne ezt erőltetni, de azt is tudom, hogy ha az öcsém a szemébe mondja a lánykának, hogy ennyi volt, akkor meg kezdődik a sírás + könyörgés + ígérgetés… szóval lehet, hogy tényleg így a legjobb, vagy legalábbis a legcélravezetőbb.

Rájöttem, hogy ügyes vagyok. Mivel a hajam kezd már elég jó hosszú lenni és ezáltal elég jó súlyos, így hétről hétre megkínlódok vele, hogy ne lapuljon a fejemre, hanem legyen valami tartása. Mélységesen elegem van ebből, úgyhogy ma hajmosás után a kezembe kaparintottam Anyukám extra strong besorolású hajhabját és bőségesen alkalmaztam. Ennek következtében momentán éppen betonná keményedik a hajam. Hogy mennyire lesz tartása, az most még nem látszik, de hogy kőkemények lesznek a hajszálaim, az tuti. Vazze. Mondom én, hogy ezt a szépségápolási mizériát nem nekem találták ki…

Viszont a Drágámmal 3 nap múlva 2 évesek leszünk :) Úgyhogy vettem is neki egy kis picike meglepit :)

És ezzel a kellemes gondolattal veszem is a búcsúmat erre a 7re, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :)

U.I: ja, és aki érintett, tudjon róla: holnap szokás szerint lángosozó járat indul 9:30 tájékán a rezeda utcából, a részvételi szándékot kérjük még ma jelezni! :)

Természetesen tegnap is írtam egy novellányi bejegyzést és ezzel még a felénél sem tartottam az írnivalómnak, amikor a végvonagló egerünknek köszönhetően elszállt az egész… az egerünk ugyanis újabban háromféle hibát váltogat: vagy megfagy az egérmutató, ahol van és nem mozdul, vagy eltűnik, vagy iszonyatos, szemmel követhetetlen sebességgel elkezd száguldozni ide-oda és közben aktiválja az összes létező gombját, kattintgat mindenre, mindent bezár, áthelyez, kitöröl, miközben a gép a „túl-sok-gombot-nyomsz-le-egyszerre-te-kretén” csipogással tiltakozik az atrocitás ellen. Ez utóbbi hiba következtében mindig rácsodálkozom egy-egy újonnan keletkezett ikonra az asztalon és visszarámolom a lomtárból a kitörölteket, valamint hisztérikusan üvöltök a bezáródott fríblog oldal és a félig megírt blogbejegyzésem miatt. Ebből már azt hiszem, kitalálható, tegnap melyik hibát produkálta a drága.

De most kicseszek az egérrel, ezt a bejegyzést wordben írom, percenként automatikusan mentve, és amikor kész lesz, majd egyben bemásolom.

Mielőtt megkérdeznétek, miért nem veszek 800 forintért egy egeret, máris közlöm: mert a számítógép az öcsikémé, és jövő héten elköltözik – mármint a számítógép a gazdájával együtt, ergo én már ebbe a gépbe 2 forintot sem fektetek. És IGEN, jól olvassátok: öcsikém elköltözik!!!!!!!!! Ez ugyan anyagilag lényegesen megterhelőbb lesz, mivel a rezsi felét immár nem fogja fizetni, ellenben lényegesen kényelmesebb, mert visszakapom a szobámat, a tévémet és a nyugalmamat, ami már nagyon rám fér :) Igaz, számítógépem nem lesz, így a napi blogozás veszélybe kerül, bár öcsikém felajánlotta, hogy cseréljünk: a tévémért cserébe itthagyja nekem a gépet, de erről sürgősen lebeszéltem. Egy olyan alapgépet, ami nekem a netezéshez kell, 20-30 ezer forintért bárhonnan leakasztok, egy 72 centis Panasonic tévét viszont nem. Szóval tévém lesz, gépem nem – legalábbis egy ideig.

Na, különben meg baromira tél lett. Ma hajnalban már jeget kellett kaparnom az autóról és áldom a sorsomat, hogy lakótelepen lakom, mert itt ha elég közel áll az ember a házhoz (és 27 év alatt még azt is kitapasztalta, hogy hol futnak a föld alatt a fűtéscsövek), akkor viszonylag olcsón meg lehet úszni a jégvakarást, mert ma jártam olyan kertvárosos környéken, ahol centi vastag jégpáncél borította a parkoló autókat, hát annak a lekapargatásához aztán nem sok vonzalmam lenne hajnali ½ 5-kor… Viszont tényleg iszonyatosan hideg volt, az autóban a vízhőfokjelző mutató üzemi hőmérsékleten hajszálpontosan a skála közepéig kúszik fel, ma egyszer sem jutott tovább a negyednél…

Ellenben a Drágám által szerzett fékbetéteket ma meló után az egyik címemen az autószerelő srác kicserélte, úgyhogy végre elhagytam a foglazító csikorgást, ami eddig kísért – és be kell vallanom, rémesen becsapott a fülem, pedig büszke szoktam lenni a jó hallásomra… én folyamatosan, hónapok óta hátulról hallottam a csikorgást, a Drágámmal is a hátsó fékeket szedettem szét, most pedig kiderült, hogy az elsők csikorogtak, ugyanis az új fékbetétekkel csend van… Úgy látszik, öregszem…

Ja, és tartozom némi helyesbítéssel az előző bejegyzésemhez: borkatomi balesete nem hétfőn, hanem szombaton volt és nem bénult le, „csak” eltörött a jobb keze kivételével az összes végtagja, leginkább szilánkosra, nyílt töréssel és többszörösen, valamint még néhány bordája, a bal válla izületestől, és a busz lökhárítójának egy darabja csontig beépült a combja hátsó részébe, 3 óra alatt bírták kiszedni belőle az orvosok… és még szerencséje van, hogy a gerince, koponyája nem sérült. És persze igazam lett: nem a borkatomi hibázott, ő szabályosan kanyarodott a balra a balra kanyarodó főúton, vagyis mindenkivel szemben elsőbbsége volt, amikor balról érkezett a busz, ami egyenesen akart továbbmenni – a borkatomin keresztül, akit ezáltal teljesen tisztán, fullgázzal kapott oldalba. És még annyi vér sincs a buszsofőr pucájában, hogy bement volna a kórházba és azt mondja : bocs, ezt elkúrtam. Inkább nem is véleményezem.

Drágám viszont bent volt tegnap a Tominál, akit közben kiengedtek az intenzívről, kicsit felvidította, megnevettette, meg vitt neki aloés cuccokat, hogy gyorsabban javuljon.

További újság: kretén exfőnökömék tegnap elutaztak Berlinbe egy gyerekkori barátjának a szülinapját ünnepelni és csak jövő kedden jönnek haza, így Anyukám odaköltözött hozzájuk kutyafelvigyázónak, öcsikém meg tegnap Szlovénban volt, így csodálatosan egyedül voltam itthon, isteni volt… ma már annyira nem, mert Anyukám hisztérikusan haza akart jönni, így hazahoztam, vásároltunk, aztán számítógépezett, macskázott, aztán elmentünk postára és végre visszavihettem… de holnap is haza kell majd hoznom, nem bír ott nyugton megülni a fenekén sajnos… öcsikém viszont ma Szeged felé félúton lerobbant a zöld autóval, nemtom, mi baja az autónak, de trélert kellett szerezni hozzá, hogy haza tudják hozni, Kispeti ment utána átpakolni a cuccost és tovább Szegedre, szóval az élet nem unalmas, és mindez persze akkor történik, amikor kretén exfőnökömék nincsenek itthon… nyilván meg lesz róla győződve, hogy nem vigyáztak eléggé az autóra, hogy ő kiteszi a lábát és máris hülyeségeket csinálnak nélküle, brrrrrrr… szegény Drágám, mit fog hallgatni majd tőle ?!?!

Máskülönben rém nyünnyedt vagyok… azt az átok könyvet képtelen vagyok letenni esténként, eszméletlen jó könyv tényleg, mindenkinek csak ajánlani tudom (Wilbur Smith: A folyó istene), de én szívok vele, mint állat… bár tegnap már ½ 8-kor aludtam, mert annyira KO voltam, hogy azt elmondani nem tudom… persze, ma is elhatároztam, hogy majd korán lefexem :D

Na, most hirtelen nem jut más eszembe, úgyhogy ezennel veszem a búcsúmat, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :)

Írok, írok, Annácska, ne aggódj :))))

Bár most éppen annyira fáradt vagyok, hogy helyből felszállva el bírnék aludni... történt ugyanis, hogy kezdek a cégnél pesztra posztot betölteni, Főnökanyám előszeretettel testálja rám a próbanapos új jelentkezőket és mára is kaptam egyet. Oké, valamilyen szinten kijárt nekem, mert a csaj a Drágámnál panaszkodott, hogy meló kéne, ő ajánlotta be hozzánk, én vittem be az önéletrajzát, bár még csak nem is ismertem, telefonon hívott csak párszor... hát ma megismertem. Elöljáróban le kell szögeznem, hogy tündéri, aranyos, jófej, kedves, mosolygós, kommunikatív, barátságos, pozitív és értelmes. DE. Csacsogcsacsogcsacsogcsacsog, csivitelcsivitelcsivitel, beszélbeszélbeszél, már a fejem is belefájdult, komolyan, annyira lefárasztott, mint egy kétnapos képzés, mert én szeretek odafigyelni, ha beszélnek hozzám, de ez már sok volt... teljesen lényegtelen és érdektelen sztorikat 12 percen keresztül bírt részletezni... és 43 éves, ami alapvetően nem lenne baj, mert tényleg nem egy besavanyodott, szürke fap..a, de azért a felfogásán már látszik néha a kor, ő már nagyon meggondolja, hogy mit vállal el és mennyiért, hogy neki mi éri meg és mi nem, és neki garancia kell arra, hogy mennyit kell majd dolgoznia és mennyiért... hűűűűű... oké, értem én a gondolkodását, de ez nem egy olyan meló, ahol bármit garantálni lehetne, ez nem egy gyár, ahol összeraksz egy műszak alatt ötven széklábat és ezért megkapod a 80 rongyodat... persze, már tegnap este gyanús lehetett volna, mert felhívott, hogy akkor reggel hol és mikor. Mondtam, jöjjön be a központba, de úgy kellene csinálni, hogy kijön velem az ő autójával, és azt valahol lerakjuk járat közben, mert nekem 1/2 2-től értekezletem van, és nem akarom őt járat után visszavinni a központba az autójáért, hazajönni, vissza a központba értekezletre és megint hazajönni. Erre közölte, hogy ő pedig sehol nem hagyja ott az autóját, mert neki már lopták el régebben kocsiját... na bakker. Végülis abban maradtunk, hogy itt lakik a Gyömrői úton, elmegyek érte reggel 1/2 5-re és aztán hazaviszem, végülis csak 25 perccel kellett emiatt korábban kelnem... 3 óra 40-kor bakker!!! Na mindegy. Tulajdonképpen azt hiszem, az a baj, hogy igazából nincsenek megélhetési gondjai, a férje eltartja, így aztán filózik, válogat... hát tegye. Mindenesetre engem halálosan lefárasztott, és engem ma még vár egy értekezlet...

Aztán a másik jó hír: tegnap felhívott az ügyfélszolgálat, hogy felvettek nekem egy rendelést a Gyakorló utcába, de 3/4 7-ig oda kéne érnem. Mondtam, kizárt dolog, mert a Gyakorló utca a járatom legtávolabbi vége, és van ott vagy 10 címem a környéken, ahova viszont nem mehetek 8 előtt, egyetlen cím miatt nem fogok reggel odaszáguldani, aztán vissza az elejére, aztán 8 után vissza ugyanoda, úgyhogy megoldhatatlan... megadták a megrendelő számát, megbeszéltem vele, ő meg visszahívta az ügyfélszolgálatunkat, hogy akkor inkább átkérné a megrendelt kaját a munkahelyére a II. kerületi Kapás utcába. Erre mit csinál az ügyfélszolgálat??? Átírja a címet és rajtam hagyja... vazze. És mire ezt reggel észrevettem, a II. kerületi járat már rég ki is ment, nem tudtam neki átadni... végül 8 után felhívtam a Főnökanyámat, ő meg mondta, hogy pótsofőrje nincs, úgyhogy még nem tudja, mit fog csinálni, de majd valahogy megpróbálja kijuttatni a megrendelőnek a kaját... végül nem tudom, mi lett vele, de én direkt már a konyháról se hoztam ki a kajáját, nehogy még a végén nekem kelljen felmennem Budára a Kapás utcába...

Most egyébként csak írok, írok, de momentán eltűnt az egérmutatóm, nem tudom, hová lett, így lehet, hogy elmenteni nem fogom tudni, amit írtam...

Na, asszem a fríbloggal volt gond, mert végülis az egerem nem került elő, így billentyűkombinációkkal kimentettem az eddigieket egy wordpad-be, aztán kikapcsoltam a gépet, visszakapcsoltam és a www.freeblog.hu beírásakor az jelent meg, hogy internal server error... :-o Mindegy, most úgy néz ki, működik, egerem is van meg minden...

Na szóval azért a mai napnak van jó híre is: a Drágám jövő7főre várt ajándékai zseniális gyorsasággal már tegnapra megérkeztek, csak öcsikém autójában felejtődtek, de ma este már biztosan megkapom őket, és így a szülinapján már biztosan nem fogok ajándék nélkül kínosan mosolyogni, persze, még az sem lenne baj, ha kiderülne, hogy tényleg megfelelő, amit vásároltam... azért így látatlanban, kép alapján, centiben megadott méretek alapján elég nehéz bármit is vásárolni... de remélem, hogy minden rendben lesz :)

Basszus, be kellene tiltani az ilyen könyveket, mint A folyó istene...  valami hihetetlenül lebilincselő az egész, egyszerűen letehetetlen, midenkinek csak ajánlani tudom, tényleg, de én szívok vele, mint állat... tegnap megint nem bírtam lerakni, 1/2 9-kor már megint erőszakot kellett elkövetnem magamon, hogy aludni menjek végre, és így aztán pláne rémesen korán lett 3:40... és nagyon őszintén mondom, hogy a mai értekezlethez sincs a legeslegkisebb vonzalmam se... boáá...

Na, viszont még nem is meséltem Édesanyukám és öcsikém zseniális tranzakcióját... Anyukám kitalálta, hogy öcsikém anyjának (nem és nem vagyok hajlandó nővéremnek nevezni!!!) ékszerdobozt vegyenek Karácsonyra, ketten összefogva valami komolyabb, értékesebb, szép bőr tükrös cuccot. Neki is álltak nézelődni a kedvenc német licitálós oldalunkon, és addig addig válogattak, míg rátaláltak egyre, ami jól is nézett ki, az ára is korrekt volt és licitálás nélkül egyetlen kattintással a kikiáltási áron megvehető volt. Nosza rajta, kattintottak, megvették. Aztán persze kiabáltak értem, hogy akkor most jöjjek és levelezzem le a részleteket az eladóval, merthogy vásárolni remekül tudnak németül, de kommunikálni már egyáltalán nem. Oké, megírtam a megírnivalót és csak kíváncsiságból megnéztem, mit vettek. És én megláttam azt is, amit ők nem, hogy a doboz bár szép és klassz és jó áron van, de mindösszesen 12×11×11 centi, alig nagyobb, mint 4×4 darab gyufaskatulya összerakva... na, ettől totálisan pánikba esett a család, jött az óhaj, hogy könyörögjem ki, hogy be lehessen cserélni egy másikra, nagyobbra, amit kiválasztottak (szerencsére egy kereskedő az eladó, akinek több doboza is szerepel ezen az oldalon). Oké. Ég a pofám, mint állat, mert én vagyok annyira a hülyeségig büszke, hogy ha már ilyen béna voltam, akkor így jártam, benyelem, ez van, nem könyörgök, hogy bocsobocsi, benéztem, léccilécci csináljuk vissza, de most az ő kedvükért megtettem... az eladó kedves volt és készséges, de mire a levélváltás lezajlott, a kinézett másik dobozt már valaki más megvette. Újabb keresgélés, újabb levélváltás, újabb probléma: a kiválasztott doboz nincs narancssárgában... Végül az eladó beelegelt, elküldte a webáruházának az összes szóba jöhető linkjét és írta, hogy de ezekből mostmár tényleg válasszak, mert más hasonló már tényleg nincs... égés felsőfokon... szerencsére ebből már sikerült választanunk, már el is rakták nekünk, de akkora kínos a szitu, hogy még most is lángol a fejem... ennek a szerencsétlen eladónak szerintem már simán a mumusai lettünk, ha még egyszer felbukkan a nevünk valahol, inkább visszavonja a licitre bocsájtott cuccát, mint hogy mi vegyük meg... 

Szóval zajlik az élet, nem unatkozom, ha esetleg bárkinek úgy tűnt volna... Basszus és már mindjárt 1/2 12... NEMAKAROMNEMAKAROMNEMAKAROM!!!!!! Itthon akarok maradni, beülni egy kád forró vízbe, pihenni, aludni, utálomazegészvilágot... na jó, ez persze nem igaz :) 

Drágámmal 6 nap múlva kétévesek vagyunk :) Ja, és még egy jó hír (bár ezt lehet, hogy írtam már) az említett licitálós oldalon vettem magamnak egy isteni dögös csizmát...  most megpróbálom feltölteni ide a képet róla, de elővigyázatosan előbb kimentek innen mindent, mielőtt megint elszáll az egész...

Huhh, hát sikerült, de nem ment egyszerűen, nekem valahogy annyira nehézkes ez a fríblog... pedig az elmúlt években már annyit fejlesztettek rajta, de nekem valahogy még mindig nem igazán felhasználóbarát... tudomtudom, velem van a baj,  én beismerem, hogy én csak egy Júzer 1.0 verzió vagyok, de szerintem vagyunk még ezzel így páran, és például attól is sikítófrászt tudok kapni, hogy a szóköz UTÁN nem működik a törlőbillentyű (nem jut eszembe a neve), se a delete, vagy ha kijelölök egy egész sort, hogy kitöröljem, mert mégis máshogyan akarok fogalmazni, az ilyen formában lehetetlen, és még sorolhatnám... nehezen szokom. Mindazonáltal íme a csizmám, szerintem egyszerűen gyönyörű, kinagyítva még az is látszik, hogy végig a lábfején úgy van az anyag megcsinálva, mintha pikkelyes lenne, megláttam, és beleszerettem... ritkán vagyok így különben, minden vásárlást alaposan meggondolok, hogy valóban szükségem van-e rá (és alaposan végiggondolva legtöbbször az a válasz, hogy tulajdonképpen eddig is egészen jól eléldegéltem nélküle, nem létszükséglet), de erre a csizmára speciel most igenis szükségem van, mert a régi már-már hordhatatlan és ráadásul ez még tényleg gyönyörű is... egyetlen gondom, hogy a szára elég szűknek tűnik, de mivel farmervászonból van (ami szintén nem látszik a képen), így reményeim szerint rá lehet majd bírni némi tágulásra :) 

Jaj, a 7végéből még azt sem meséltem, hogy lángosozás után a Drágám végigsétáltatta velem fél Vácot (na jó csak a piactól a vasútállomás utcájáig, nem tudom, hogy hívják ezt az utcát, de a Csányi másik oldala a piachoz képest), hogy nézzünk nekem karácsonyi ajándékot, mert ő kitalált valamit és akkor azt most együtt megnézzük... tűsarkú cipőben, 1,5 órás, minuszokban történt piaci ácsorgás után, jeges szélben, átfagyva nem sok kedvem volt a programhoz, de nem akartam a Drágámat megbántani, hát mentünk. Odaértünk. És kiderült, hogy az üzlet megszűnt, utazási iroda van a helyén. Na vazze... 

És most hívott a Drágám, hogy ő két napja kétségbeesetten keresi a borkatomit, aki a motorosboltos barátja, és nem tudja elérni, erre ma kiderült, hogy borkatomi tegnap motorral ment haza Dunakeszi irányába és egy busz elütötte... nem gyengén, a borkatomi intenzíven van, bár magánál van, de csak a jobb kezét tudja mozgatni semmi mást... hogy rohadna el az összes tetves figyelmetlen paraszt bunkó köcsög szemét autó- és buszvezető. Borkatomi nem tegnap óta motorozik, tudja, ismeri, féli és kikerüli a balf@sz autósok lehetséges baromságait, most is biztos vagyok benne, hogy nem ő hibázott. És mégis lehet, hogy az egész élete tönkrement. Pedig egy értelmes, megfontolt, nem is fiatal, felelősségteljes ember, halál normális, jólelkű, segítőkész, becsületes fickó, látástól vakulásig dolgozik, hogy jusson valamire, hogy el tudja tartani a családját, nem az a vagány, őrült, menőző, kihaénnem motoros, erre jön egy kretén buszos és nesze intenzív meg lebénulás...

Hát, szerettem volna jókedvűbben lezárni ezt a mai postot, de ez van... kérek mindenkit, hogy drukkoljon a borkatominak, és kérek minden sofőrt  ezúton is: FIGYELJENEK A MOTOROSOKRA, ők is csak közlekedni akarnak, ők is emberek és a motoron ezerszer sérülékenyebbek, mint a figyelmetlen sofőrök az autójukban... 

Na, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek. 

7fő van, és én ennek nem mondhatnám, hogy kirobbanóan örülök, viszont isten éltesse a Virágokat. És persze utólag a Katalinokat, akik közé az én drága Főnökanyá, is tartozik, így ma délre névnapozás ügyben jelenésem van a központban. Ennek köszönhető, hogy ma 1/4 10-kor már itthon voltam, viszont egy óra múlva meg indulhatok el újra és ezt rémesen utálom... ha már egyszer hazaértem, akkor szeretnék nyugodtan ülni a fenekemen... na mindegy.

Az időjárás viszont megőrült, amikor az utolsó előtti címemre mentem, olyan felhőszakadás kerekedett havasesőből, hogy nem bírta az ablaktörlő, most meg süt a nap :-o És mára még havazást is jósoltak, kijut mindenből.

Egyébként nincs nagyon jó kedvem, mondhatnám, kissé gondterhelt vagyok. Persze, momentán mások gondjai terhelnek engem, amiket nem kellene feltétlenül magamra vennem, de hozzám nagyon közel álló emberről van szó és közvetve engem is érintenek az ő gondjai. Hát persze, a Drágám az emlegetett , reggel sikerült randiznunk a Fehér úton, puszi- és ölelésegységeket vételeztem, de nem volt az igazi, mert az én szegény Drágám eléggé depis volt... eddig a 7főket még egészen jól bírta, de most már ma reggel úgy ment dolgozni, mintha rugdosnák, amit mélységesen meg tudok érteni, hiszen én is jártam ugyanebben a cipőben, és őszintén szólva én eddig is nagyon csodáltam őt, hogy még mindig bírja azt a rengeteg sz@rt, ami őt ott éri... Nekem óriási szerencsém volt, hogy el tudtam onnan jönni és még jobbat is találtam, neki viszont momentán eléggé kilátástalan a történet... és ez nekem is nagyon rossz, egyrészt mert nagyonnagyon szeretnék segíteni neki, de nem tudok, másrészt meg a rosszkedvének én is iszom a levét... Persze, jöhetne hozzánk dolgozni, Főnökanyám azonnal felvenné, ha én kérném, tudom, és hangulatilag biztosan jobb lenne neki itt, de anyagilag meg nagyon nem... és nagyon rossz volt a Drágámat így látni, mert eddig legalább dac volt benne, hogy tesz mindenre és mindenkire, elvégzi a munkáját és mindenki szakadjon meg, de mostmár ez sincs... Na mindegy, sajnos ezen momentán nem tudunk változtatni, úgyhogy nem is részletezem tovább, de ha valaki tudna a Drágámnak Vác környékén egy klassz melót, mindenképpen jelentkezzen :) 

Szombaton sikerült végre egy isteni lángost ennünk a Sanyinál, visszatértek a régi megszokott ízek, aztán este Pedró össznépi iszogatást rendezett, ami sajna eléggé siralmasra sikeredett... se a Drágámnak, se nekem nem volt igazán kedvünk a történethez, tiszta nyünnyedt voltam, így ezúton is elnézést kérek Annácskától, aki elég kitartóan próbált beszélgetni velem, de sajnos nem nagyon sikerült... Pedró próbálta menteni a menthetőt sztorizgatással, ez azért átmenetileg eredményezett némi jókedvet, de összességében a lapos hangulat nem bírt feldobódni, úgyhogy viszonylag korán Süti indításával szedelőzködni kezdett a társaság. Drágám Repi haverját Süti fuvarozta, ezért elsőként ők ketten távoztak - ezt olyan nagyon nem bántam, mert Repit valahogy nem és nem bírom megkedvelni, pedig annyira próbálkozom. Az a csávó egy idióta bunkó. Olyan mélységes ellenszenv és lenézés van benne a nők iránt, hogy képtelen velem (vagy más nővel) két normális, értelmes mondatot váltani. Nem mondom, hogy egy igazi humorzsák vagyok, de azért néha van egy-két poénom, ami elég heves tetszést tud kiváltani, Repi ezeken csak fanyalog és lesír az arcáról a "te csak egy hülye nő vagy" kifejezés. Ha normálisan próbálok vele beszélgetni, például megkérdem, mi újság, hogy van, előfordul, hogy nem is válaszol, átnéz rajtam, vagy elnéz mellettem. Ugyanakkor hosszasan képes cikiző megjegyzéseket sorolni olyan dolgokra, amikkel kapcsolatban én tetszést nyilvánítok, és ezek a reakciói bennem mindig pofánverési késztetést idéznek elő. Léccilécci, hadd tetszen már nekem Billy Idol zenéje, a Suzuki GSF750, vagy bármi más, ha valaki ennyire antiszociális más érdeklődési körével szemben, akkor inkább fogja be a pofáját :@@@@ Komolyan mondom, nagyon soxor a Drágámra vagyok csak tekintettel, különben úgy elküldeném ide-oda, hogy a fal adja a másikat... na de ott tartottam, hogy Süti és Repi távoztak, majd a Drágám felvetette, hogy tán induljunk aludni, erre Annácska és Pistike is szedelőzködni kezdett, végül Pedró maradt Balázzsal és Enikővel - de ők hajnali 5-ig bírták :) Közben azért némi hasznosat is műveltünk, lefixáltuk a Nagy Össznépi Szülinapozást jövő szombatra - a Drágám, Pistike és Madárnorbi ünnepli majd együtt a szülinapját :) Pistike eléggé forszírozta a most szombatot, merthogy neki úgy jönnek ki a szabadnapjai, de erről sikeresen lebeszéltük, és megállapodtunk, hogy elcseréli a jövő péntekjét. Mondjuk nem gyenge szívás lett volna nekem, ha a most szombatot hozzuk össze, mert a Drágám neten rendelt ajándékai leghamarabb jövő 7főn érkeznek meg, úgyhogy legfeljebb egy forró öleléssel tudtam volna az ajándékozásban részt venni... :)

Aztán tegnap, azaz vasárnap főzőcske-nap volt nekem - palacsinta helyett nagy mosdatlan sertéshúsokat kellett sütögetnem és rostélyos hagymát, ami iszonyat pepecs meló, viszont legalább még mindig bűzlök a hagymától... este hazavonatoztam, beestem az ágyba, de újraolvasom Wilbur Smith A folyó istene című könyvét, és azt egyszerűen képtelenség letenni... 9-kor már rendesen meg kellett erőszakolnom magam, hogy hagyjam abba az olvasást és próbáljak meg aludni.  

Ma meg dolgoztam, semmi extra, mint már említettem volt, 1/4  10-re itthon voltam, azóta itt írogatok, és lassan készülődök újra...

Közkívánatra a családi szappanopera újabb epizódja: ostobácska sógornőm kitartóan otthon lakik, öcsém néha látogatja - néha meg egy másik csajt visz teázni, vagy máshova, és én ezt a törekvését maximálisan támogatom :))) Évikének különben jó az új melója (pláne mert a cég még be sem indult igazán), nyugis, békés, eddig még sikerült produkálnia, amit elvártak tőle, ellenben öcsikém is eléggé szenved már kretén exfőnökömmel, szerencsétlen látástól vakulásig dolgozik, de tényleg reggel 8-kor elmegy itthonról és este 8 előtt sose ér haza, ráadásul 7végére is mindig jut valami, vagy könyvezés, vagy rendezvény a Lurdyban, úgyhogy eléggé sorstársak a Drágámmal. Az a baj, hogy az a kretén idióta exfőnököm baromira nem veszi észre, hogy pont a legjobb embereit zsigereli ki a végsőkig fizikailag, szellemileg, idegileg, és ha ne adj' Isten egyszerre lesz elege a Drágámnak, az öcsémnek és az "új" irodás csajnak a köcsögségeiből, akkor ő ottmarad a f@szfej fiával meg annak a balf@sz nőjével hármasban, aztán akkor majd nézegethet nagyokat... A fent említett három ember pakolja a zsebébe a milliókat havonta, és ahelyett, hogy megbecsülné őket, csak elégedetlenkedik, morog, b@szogat, hisztizik, és akkora paraszt, hogy orbitból is kolbászos kéne neki. Mindegy, nem is részletezem ezt inkább tovább, mert hihetetlen módon fel tudom húzni magam azon, hogy ekkora köcsög bunkó létezik a világon.

Na, azt hiszem, elég volt mára ebből a depis hangulatból, pontosan 4 hét múlva Karácsony, és ezzel a szép gondolattal veszem mára a búcsúmat, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :)