Krisztike

Nos, őszintén szólva fogalmam sincs, hogy hogyan került az oldalamra az az illető, aki a keresőbe a "vakondok kiírtása" kifejezést írta be, de gyanítom, hamar rádöbbent szegény, hogy nem én vagyok a Bálint gazda... sorry :)

Tulajdonképpen nem nagyon van írnivalóm, viszont örülök a melegnek, a napsütésnek, a madárcsicsergésnek, de legfőképpen annak, hogy mi a Drágámmal ilyen jól megvagyunk :) Komolyan: mostanában annyi kínlódós kapcsolat van körülöttünk, és valahogy hirtelen minden nőnemű lénynek a környezetemben én lettem a bizalmasa, és olyan dolgokat hallok tőlük, hogy csak esek egyik döbbenetből a másikba... és végül mindig arra jutok, hogy eszméletlen jó dolgom van, nekünk a Drágámmal tökéletesen ideális, harmonikus, nyugodt és békés a kapcsolatunk, és tulajdonképpen nekem a legjobb a világon :) És marhára nem akarok most itt bölcselkedni, okoskodni + filozofálgatni, de basszus akkor is állítom, hogy ez a dolog azon múlik, hogy egy nő ismeri-e önmagát és tisztában van-e vele, hogy milyen pasit is akar. Mert különben csak örökös próbálkozás az élet, és nem értik, miért nem működik ezzel a pasival se meg azzal se.

Na, amúgy mi meg ma készülünk új hűtőt venni és ez igen komoly "csaknem-ünnep" az életünkben, és persze egyáltalán nem biztos, hogy ma már rögtön vásárolni is fogunk, de legalább körülnézni elmegyünk, szóval fontos nap ez a mai :)

Ja, és azt elfelejtettem tegnap írni, hogy vasárnap 3 hét után végre motoroztam megint, és mostmár határozottan kezdem élvezni, mert egészen kezdek belejönni a dologba :) Bizonyára nagymértékben köszönhető ez a Drágámtól kapott kézerősítő vastag gumikarikának is, amivel addig gyötör, míg legalább 30× össze nem nyomom, és tényleg erősödött tőle a kezem, mostmár nem akart két kör után csuklóból leszakadni a kuplungolástól :)

Na, azt hiszem, mára ennyi, veszem a búcsúmat, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :) 

Hűűű, jó sok minden történt az elmúlt 2 hétben, csak a blogozás maradt el valamiért mindig...

Először is Gyöngyi barátnőmmel elkezdtünk újra Callanetics tornázni, ami azzal az igen örvendetes eredménnyel járt, hogy az első (és eleddig sajnos utolsó is) alkalom után 1,5 hétig rendben volt a sérvem gyógyszer nélkül!!!!! Sajnos, most megint újra fáj, de annyira, hogy majd' megzavarodok, ellenben a torna kényszerűségből hanyagolódik... Gyöngyi barátnőm lányát ugyanis két kisebbségi megtámadta a nyílt utcán és 3 helyen eltörték az orrát + megrepedt a homlokcsontja is, úgyhogy Gyöngyinek most épp a tornára van legkevésbé kapacitása a kórház-rendőrség látogatások mellett... persze, tornázhatnék egyedül is, de ez rengeteg akadályba ütközik sajnos, amiket még felsorolni is fárasztó...

Na de igazából nem akarom túl részletesen bepótolni az elmúlt 2 hetet, inkább csak címszavasan: volt benne  kocsmázás, meg egy szombat este, amikor Gyöngyi+Anti átjöttek hozzánk és itt tök jó kis spontán bulit csaptunk, aztán volt egy vasárnap, amikor a Drágám motoros túrázni ment egyedül (illetve Pistikével), aztán volt autótakarítás, olajcsere, Annácskával+Pistikével lángosozás, bekötötték a tévénket is alig 7 hét után, a Zanyukám szobájában is leszakadt a redőny, összepolitechnikáztuk a Drágámmal az étkezősarkot végre, ja és a legfontosabb: a válsághelyzet hál'Istennek a múlté, sőt, még kretén exfőnököm is küldött megint némi lóvét a tartozásából, bár ezzel nem sokat szépített azon a tényen, hogy viszont a Zanyukámat volt pofája kirúgni. Ez utóbbi hírt inkább nem is kommentálom, mert agyvérzést kapok a dühtől, ha belemegyek...

Ja, meg a Drágám megint volt velem dolgozni egyik nap, és folyamatosan Starskynak hívott és egész nap hajtogatta, hogy "ez az Starsky, gyerünk, nyomjad neki" - utóbb kiderült, hogy  eme poénkodással a saját félelmét igyekezett oldani, mert néhány próbainfarktuson átesett a vezetési stílusom következtében, holott én csak dinamikusan közlekedtem a megszokott útonalamon, még csak neccesebb helyzet sem adódott...

Ja, meg a tévébekötés is jó sztori volt:  felhívott még előző héten a szerelő, hogy kedden este 6-ra jön, ez tuti biztos, és szedhetem rá a ciánt. Mondtam, oké, szeretettel várom. Még hétfő este is felhívott, hogy tutira itthon leszek-e, nehogy blindre jöjjön. Megnyugtattam, hogy 6 ökörrel se vontathatnának el itthonról, mert már epedve várjuk, hogy legyen digitévénk. Ehhez képest kedden délelőtt 1/2 11-kor megáll egy digitévés kocsi a ház előtt, kiszáll belőle két srác, majd amikor a Drágám megy kaput nyitni, név szerint engem keresnek. Gondoltam, király, ezek tényleg hozzám jöttek, hát hogy este 6 helyett délelőtt 1/2 11-kor, hát istenkém, örüljünk, hogy ideértek. Nekiálltak itt az antennaszerelésnek, miegymásnak, a végét nem tudtam kivárni, mert rohantam értekezletre, de a Zanyukám és a Drágám itthon maradtak és mire hazaértem, minden működött kiválóan, hurráhurrá. Ezek után este 6-kor megcsörren a telefonom, és közli velem a digitévés szerelő, hogy akkor ahogy megbeszéltük, ő itt lenne a kapu előtt és jönne be szerelni. Mivel a hangazonosítóm még eléggé kezdetlegesen működik, így eddig a hívásáig nem is tudtam, hogy délelőtt nem ő volt itt, úgyhogy egy kicsit néztem bután, aztán mondtam, hogy nekem már ma egyszer beszerelték a cuccot, de ha gondolja, én beengedem és felőlem felrakhat a tetőre még egy antennát. Erre bizonyára ő nézett bután, merthogy hallgatott nagyokat, aztán kibarchobázta belőlem az itt járt szerelők személyleírását, puffogott valamit, majd elnézést kért a kavarodásért és elköszönt. Hát így esett, hogy majdnem kétszer kötötték be nálunk a tévét.

Na de az elmúlt 2 hétből elég ennyi, ugorjunk a jelenbe: még egy ilyen hülye idióta, mint én, nincs a Földön, ez tuti... tegnap este megint eljátszottam vazze, hogy 4:05 helyett 5:05-re állítottam a csörgőórámat, annyi volt a mákom, hogy egész éjjel iszonyatosan görcsölt a hasam, nagyjából óránként ébredtem fel rá, hogy parázs izzik a hasamban és már csurom le vagyok izzadva, annyira fáj, na, az utolsó ilyen felriadásom 1/2 5 előtt 5 perccel volt, de valami gyanús lehetett már akkor a tudatalattimnak, mert felültem és megnéztem a videon az órát... bakker, még anyázni se volt időm, de ezt kevésbé sajnáltam, mint azt, hogy kávézni és fogat mosni se, szóval jól elindítottam a klassz kis 6napos munkahetet, de végülis a melót kezdeni már pontosan sikerült. Annyi problémám adódott még, hogy annyira elkezdett fájni a derekam, hogy a sírógörcs határán voltam, de még a Drágám megkért, hogy menjek be a Nefelejcsbe CD-ket venni, úgyhogy bementem. Aztán az egyik CD-t vigyem be a virágpalettás haverjának a László tanyával szemben levő kertészetbe. Oké, beviszem. Bementem, mondom, kit keresek, erre néznek rám hülyén, hogy itt olyan nem dolgozik. Király. Hívom a Drágámat, nem veszi fel. 5 perc múlva megint hívom, megint nem veszi fel. Na, akkor már tényleg az idegösszeomlás határán voltam, úgyhogy hazarohantam, és összeestem az ágyon... 

És jött a nap megkoronázása: estére hatalmas vihart jósolnak dió nagyságú jégesővel, így a Zanyukámmal megbeszéltük, hogy kivételesen berakjuk a kocsit a garázsba. Igen ám,  de a Drágám itthagyta a motorját a garázsban. Közvetlenül a garázsajtóban. És még a tárcsazárat is rajta, hogy ne lehessen eltolni. Drágám szerint meg kell emelni az első kerekét és a hátsón tolni. Oké, 195 kiló egy keréken billegve, emelni + húzni + tartani, hogy el ne dőljön, mindez a sérves derekammal igazán gyerekjáték. Majd ehhez a slusszpoén: de nagyon kérlek, el ne döntsétek!!! Na, itt kipukkadtam, nem elég, hogy kivitelezhetetlen módszert ajánl, de még hülyének is néz, mintha nem vigyáznék arra a szájbalökött motorra, mintha csakis az telne ki tőlem, hogy felborítsam, mintha egyenes következménye lenne a motor felborulása annak, hogy odébb akarom rakni. Amúgy is van bennem egy tüske ezzel a motorral kapcsolatban, de ezt most hagyjuk, szóval kiakadtam, összevesztünk, aztán a Zanyukámmal kitaláltuk a megfelelő megoldást: én tartottam egyensúlyban a dögöt + egy kézzel rángattam a seggét, a Zanyukám meg két kézzel emelte a seggét, és így oldalra el tudtuk cibálni, hogy befért mellé az autó.  Huhhh... és most pihenkélek.

Egyébként mindettől függetlenül jó kedvem van és imádom az én Drágámat, és most veszem a búcsúmat, mert eleget kopogtattam itt mára, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :)