Mélységesen mély válságban vagyok minden-ügyileg. Abszolút rosszul érzem magam a bőrömben, az életemben, a helyzetemben mindenféle tekintetben. Ezért is hanyagoltam a blogozást. Bizonyára ezért van az is, hogy az eddig leírt 2,5 sorban már 4× ütöttem mellé.
A válságot enyhítendő nemrég magamévá tettem két hatalmas tányér isteni csilisbabot 4 szelet kenyérrel, valamint egy teljes marcipánrudat csokibevonattal (175 gramosat). Válságenyhítési célzattal ittam tegnap este is a két vodka-tonikot (a mennyiséget hatványozza, hogy a hónapok óta szedett gyógyszeremre nem lenne szabad alkoholt inni). A válságenyhítést cálozta az a potom 147 soros ímél is, amit a Drágámnak írtam. Bizonyára nem mondok újdonságot: a válság nem enyhült, ellenben biztosra vehetem, hogy kockacukor méretűre zsugorodik a májam, viszont szakajtóméretűre növekedik a seggem, és még az ujjaim is tövig kopnak. Vagyis a válság fokozódik.
Na de. Tegnap többé-kevésbé véletlenül elmentem a Drágámmal a Citadellára. Ugyanis eleve úgy volt, hogy ő se megy. Aztán úgy volt, hogy megy és közben engem lerak valahol egy metrómegállónál és én hazajövök. Aztán végül valahogy mégis mindketten a motorostalálkozón kötöttünk ki. Részemről abszolút felkészületlenül, smink nélkül, tré ruhában, kócosan, és a válsághelyzetnek megfelelő lelakott-elhasznált külsővel, minek hatására begyűjthettem néhány "jézusomdeszarulnézelki" tipusú bókot, ami már csak azért is zokon esett kissé, mert többek között a Drágám azon haverjától érkezett, aki mindezidáig csak szuperlatívuszokban nyilatkozott rólam. Most viszont odáig ragadtatta magát, hogy ijesztőnek nevezett. Kúl. Ezek után a Drágámnak az az isteni ötlete támadt, hogy bemutatja nekem az egyik exbarátnőjét, aki mondanom sem kell, gyönyörű, dögös, szexi és tündérien aranyos. Nem igazán tudom, hogy miért, de nem éreztem kimondottan ideálisnak az időzítést. Persze azért mosolyogtam és illedelmesen bemutatkoztam. Nagyszerűen éreztem magam. Éjjel is csak 37 percet bőgtem megállás nélkül, utána már akár 1/4 órákra is abba tudtam hagyni.
Szóval egyszerűen szuper a helyzet, és akkor olyan apróságokat még nem is újságoltam, hogy leesett egy körmöm (még jó, hogy holnap megyek körmöshöz), az outlookommal képtelen vagyok ímélt küldeni, alig aludtam, folyamatosan szabotál ez a tetves V betű (igyexem pótolni, de ha valahonnan mégis kimaradt, akkor gondoljátok oda lécci) és majd' megfagyok, pedig ezerrel megy a konvektor .
Ha ezek után bárkinek az a zseniális ötlet jutna eszébe, hogy vígasztalásképpen olyanokat mond / ír nekem, miszerint "fel a fejjel" meg "az élet szép" meg "nézd, milyen szépen süt a nap" vagy bármi hasonló, azt kérdezés nélkül lelövöm. Egyelőre a hajszárítómmal, mert semmilyen más fegyverformájú eszköz nincs a birtokomban, de amíg ezt a hiányosságot pótolom, addig is professzionális szintre fejlesztem majd a húsklopfoló, mint tomahawk használatának művészetét. Esetleg örökbecsű Rejtő Jenő Babette anyójához hasonlóan jövök majd a harci lavórral. Szóval félelmetes vagyok, úgyhogy csak és kizárólag olyan dolgokkal merjen bárki közelíteni felém, amitől 1) azonnali hatállyal fogyok 20 kilót; 2) azonnali hatállyal 1 milliárd forint kerül a bankszámlámra (nincs is bankszámlám bakker, úgyhogy inkább a párnám alá) 3) azonnali hatállyal a föld összes lakója csúnyább és szegényebb lesz nálam.
Na. Miután ily szemléletesen érzékeltettem jelen lelkiállapotomat, a távozás mezejére lépek, utánam a vízözön, legyetek rosszak és erkölcstelenek, pussz és pá Mindenkinek :)
